A Biblia arra tanít bennünket, hogy gyermeki hitünk legyen?

Kérdés:
Válasz: “Utasít-e bennünket a Biblia arra, hogy gyermeki hitünk legyen?”
Válasz: “A Biblia gyermeki hitre tanít bennünket? Kétségtelen, hogy a hit a keresztény élet lényege. A hitre az egész Biblia buzdít, és abszolút szükségszerűségként jelenik meg. Valójában “hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni” (Zsidók 11:6). A Zsidókhoz írt levél 11. fejezetének egésze a hitről és azokról szól, akik birtokában voltak. A hit Isten ajándéka, amint azt az Efézus 2:8-9-ben látjuk, és nem olyasmi, amit magunktól találunk ki. Minden keresztény megkapta Istentől a hit ajándékát, és a hit része Isten fegyverzetének – a pajzsnak, amellyel megvédjük magunkat a “gonosz lángoló nyilaitól” (Efézus 6:16).
A Biblia soha nem buzdít bennünket “gyermeki” hitre, legalábbis nem ilyen szavakkal. A Máté 18:2-ben Jézus azt mondja, hogy “olyanokká kell válnunk, mint a kisgyermekek”, hogy bejussunk Isten országába. Jézus kijelentésének kontextusa a tanítványok kérdése: “Ki tehát a legnagyobb a mennyek országában?”. (1. vers). Válaszul Jézus “magához hívott egy kisgyermeket, és a gyermeket közéjük helyezte. És így szólt: “Bizony mondom nektek, ha nem változtok meg, és nem lesztek olyanok, mint a kisgyermekek, soha nem mentek be a mennyek országába. Aki tehát ennek a gyermeknek az alázatos helyzetét veszi fel, az lesz a legnagyobb a mennyek országában. És aki egy ilyen gyermeket befogad az én nevemben, az engem fogad be.”” (2-5. versek).
Amíg tehát a tanítványok arra összpontosítanak, hogy mi jelenti a “nagyságot” a mennyben, Jézus új perspektívát kínál: a “felfelé” vezető út a “lefelé” vezet. Szelídségre van szükség (vö. Máté 5:5). Jézus arra buzdítja a tanítványokat (és minket is), hogy a hitük mellett törekedjenek a gyermeki szerénység birtoklására. Aki készségesen vállalja a legalacsonyabb pozíciót, az a legnagyobb a menny szemében. A kisgyermek híján van a becsvágynak, a büszkeségnek és a gőgnek, ezért jó példa számunkra. A gyermekekre jellemző, hogy alázatosak és taníthatóak. Nem hajlamosak a büszkeségre vagy a képmutatásra. Az alázat Isten által jutalmazott erény; ahogy Jakab mondja: “Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és ő felemel titeket.” (Jakab 4:10)
Bár a hitet nem említi a Máté 18:1-5, tudjuk, hogy nem csupán az alázat az, ami az embert a mennybe juttatja, hanem az Isten Fiába vetett hit is. Az alázatos, szerény hitet joggal nevezhetnénk “gyermeki hitnek”. Amikor Jézus meg akarta áldani a gyermekeket, ezt mondta: “Engedjétek hozzám a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert az ilyeneké az Isten országa. Bizony mondom nektek, aki nem fogadja be az Isten országát, mint egy kisgyermek, soha nem megy be oda” (Márk 10:14-15). Hogyan fogad egy gyermek ajándékot? Nyitottsággal, őszinteséggel és féktelen örömmel. Ez a fajta boldog hitelesség kell, hogy jellemezze a mi hitünket is, amikor Isten ajándékát fogadjuk Krisztusban.
A gyermekeket persze könnyű becsapni és félrevezetni. Furfangtalanságukban hajlamosak eltéveszteni az igazságot, és a mítoszok és fantáziák felé vonzódnak. De nem ezt jelenti a gyermeki hit. Jézus az Istenbe vetett alázatos, őszinte hitet hirdette, és a gyermeki ártatlanságot használta példaként. A gyermekek hitét utánozva egyszerűen a szaván kell vennünk Istent. Ahogy a gyermekek bíznak földi apjukban, nekünk is bíznunk kell abban, hogy “mennyei Atyánk jó ajándékokat ad azoknak, akik kérik őt” (Máté 7:11).

Szólj hozzá!